Dunántúl

A kápolna félúton van Dömös és a Rám-szakadék (zöld jelzés), illetve Dömös és a Vadálló-kövek között (piros háromszög).A hagyomány szerint 1885-ben, május első vasárnapján két dömösi kisleány libákat legeltetett a falu mögötti mezőkön. Miután egy szép bükkfa alatt letelepedtek, az ég csodálatos kékre váltott, és felnéztükben Szűz Mária képét pillantották meg a fán a kis Jézussal. Mindkét alakon a Szent Korona és a fejük körül glória látszott. Egy arra járó nagyobb gyermek gyorsan a faluba szaladt. A Dömösről hamar megérkező idősebb asszonyok szintén látták a képet. A csodafa búcsújáró hellyé vált. Általában szombaton, este 9-10 óra tájban, teliholdkor volt látható a jelenés. Sokan láttak csillag glóriát a két alak feje körül, mások csak a csillagglóriát, megint mások csak csillagokat láttak. A kápolna a csodafa emlékét őrzi a kis tisztás mellett.


 

A DÖMÖSI SZÛZANYA
/Georgius bácsi leírása 1885-bõl/

Bevezetés

Dömös falu a Duna jobbpartján Esztergommegyében, Visegrádtól egy óra járásnyira fölfelé, Esztergomtól két és fél órányira fekszik lefelé. Gõzhajó állomása van, sõt a túl parton haladó vasútnak szemközt levõ õrházánál az omnibusz vonatok is megállanak és a mindig ott várakozó réven igen könnyû az átkelés.
Mint a hagyomány tartja, Dömös a régi jó magyar idõkben igen nagy búcsújáró szent hely volt, de a törökök idejében, midõn a török félhold uralkodott az annyi veszélyt és szenvedést kiállott szegény Magyarországon, mely alkalommal Esztergom, Visegrád és az egész vidék szintén a törökök uralma alatt állott: a dömösi szent hely, mint sok más ilyen és egyéb helyek, a törökök által szintén egészen elpusztíttatott.

A régi dömösi szent helynek csak két akkor béli élõ bizonysága maradt fönn a mai korig. Egyik a Duna balpartján a Dömössel szemben levõ meredek kõszikla oldalán levõ remetelakás barlangja, mely még sok századokon át fog az idõ vasfogával dacolni, hacsak valamely kaján irigy pogány kéz majd el nem pusztítja. -- Másik még szintén fönnálló akkorbéli élõ bizonyság a Duna balpartján Dömöstõl fölfelé háromnegyed órányira, egy kiálló hegyes kõsziklán levõ kõkereszt, melyet egy esztergomi fõpap állíttatott oda annak örök emlékére, hogy õt ott az Isten csodálatos módon megmentette a bizonyosan bekövetkezni látszó szerencsétlen haláltól, -- ugyanis midõn a fõpap a dömösi szent hely látogatásából visszatért Esztergomba, az úton rablóktól lett megtámadva, mire a lovak megvadultak és a magas országútról letérve a kõszikla mellett nekiiramodtak a Dunának, a rablók meg mind utána rohanva a kocsinak, mind belezuhantak a Dunába; de a jámbor életû fõpapot azon pillanatban, midõn a kocsi már a kõszikla szélén volt, a kocsiból valaki kiemelte és a kõsziklára tette, honnan minden sérülés nélkül haza ment.

Arra nézve, hogy a dömösi hajdani szent hely mirõl volt nevezetes és hogy mely helyen állott, semmi jel sem maradt fönn az utókor számára, de még a monda sem emlékezik reá, mert a csaknem kétszáz évig tartott török uralom alatt minden jel elpusztult, és éppen az volt az oka, hogy habár már kétszáz éve annak, hogy az esztergomi vár és vele Dömös is fölszabadult a török járom alól, mind ez ideig nem lehetett a régi szent helyet megújítani.
De amit ember nem tehetett, megtette azt a Mindenható jóságos Isten, mert megengedé a Boldogságos Szûz Máriának, hogy jelölje meg a jámbor, vallásos és jó erkölcsû dömösieknek azon szent helyet, melyen õseik négyszáz év elõtt oly igaz szívbõl imádták az Istent, a Jézus Krisztust és tisztelték a Boldogságos Szûz Máriát, mint az emberiségnek az õsbûntõl való Megváltójának édesanyját.


A Szûz Mária megjelenése a dömösi völgyben

1885. évi május elsõ vasárnapján történt, hogy a Dömös háta megett levõ gyönyörû völgyben a patak partján két libapásztor kis leányka egy szép, fiatal bükkfa alatt üldögélve reggelit eddegélt; egyszerre szép kék fényesség támadt fölöttük; a kis leánykák ijedve tekintettek föl a fára és csodák-csodája, a fa derekán tündöklõ fényesség közepében a Boldogságos Szûz Mária képét látták ragyogni, jobb karján a kisded Jézust tartva, fényes koronával fejeiken.
A kis lánykák többeknek elmondták, hogy õk mit láttak; egy nagyobb gyerek is odament, és ez beszaladt a faluba hírül adni, hogy a Simon dûlõi erdõ szélén egy fán a Szûz Mária képe látható; erre több asszony kiment a csoda esetet megnézni, és õk is látták a fényességet több ízben megjelenni a Szûz Mária képével, jobbján a kisded Jézust tartva.

Ez idõ óta a jó dömösiek a szent fához rendesen kijárnak imádkozni; a szomszéd falvakból pedig minden szombat este seregestõl mennek a szent fához a Szûz Mária tisztelõi ájtatoskodni; de sõt már a távolabb vidékekrõl is megjelenik egy-egy búcsús sereg nép; és mai nap már rendes búcsújáró hely a dömösi Simon-völgye.
Nincs oly szombat este, hogy ne lenne néhány száz lélek a csodafa körül, különbözõ könyörgõ és dicsõítõ énekeket zengedezve egész éjjel a Szûz Máriához, aki igen gyakran kegyeskedik magát az õt hívõ és tisztelõ népének megmutatni.

Van reá eset, hogy mindennap is megmutatja magát; de legkiváltképp szombat este 9-10 óra között és vasárnap reggel napkelte után; de mégis újhold vasárnapján legtöbb azon szerencsések száma, kiknek megmutatja magát a Szûz Mária.
A Szûz Mária és a kisded Jézus képe körül rendesen apró csillagok ragyognak; és legtöbben csak ezen apró csillagokat látják néhány pillanatig ragyogni; de már az az eset is elõfordult, hogy a Szûz Mária képe fölött a teljes Szentháromság képe is látható volt.
Gyönyörûség nézni azon öröm könyeket, melyek minden egyes esetnél a szent tüneményt látók szemeikbõl folynak.

A Dömösi Csodafa

Dömös község háta megett magas hegyek és rengeteg erdõségek vannak; a község fõutcáján a templom mellett végigmenve a falu alsó végén folyó kis patakhoz érve szép völgybe jut az ember; a patak szélén haladva tíz perc alatt eljut a balparton álló csodafához.
A szép sugár bükkfa, melyen az égi tünemény látható, lehet harminc éves és az erdõ szélén áll; jobbról és balról mellette egykorbéli, de vékonyabb sugár bükkfák állanak; a háta megett kissé emelkedettebb helyen fiatal erdõ terül el.
A csodafa zöld farácsozattal van körülvéve; kis asztalka áll elõtte, mely fölött több buzgó látogatók által ajándékozott Mária-képek vannak elhelyezve; egy mindig égõ lámpa körül, melynek fényét az egyes buzgó hívek által meggyújtott számos gyertyák nagyban emelik.
 

A Szentfa Kápolna és a Feszület

Ha az ember csak egyszerû futó pillantásokkal szemléli ezen csodafát, semmi különöset sem talál rajta, éppen olyan, mint akármelyik fiatal sugár bükkfa; de ha jól megvizsgálja az ember e csodafa derekának a haját, azonnal többféle alakú Szûz Mária képe lesz látható a természettõl rásütve fehér és barna színben.
A többek közül csak nehányat megemlítve, saját szemeimmel láttam a fa alsó részén a földtõl két lábnyi magasságban egy igen szép, tisztán látható tenyérnyi nagyságú Szûz Mária képet, jobb karján a kisded Jézust tartva: ezen kép szemlélésénél a legkülönösebb tünemény az, hogy amily mértékben az ember hátrálva távozik, a kép olyan arányban nõ úgy annyira, hogy mintegy két lábnyi magasságú lesz; ezen kép mellett pedig három sor írás látható, mely így szól:
 

JÉZUS MÁRIA HAZÁNK PÁTRÓNÁJA
1582
MATER DOMINICA FRANCISSIMO MINERITA

Hogy ezen utolsó sor mit tesz, nem tudom, de a két elsõ sor világosan mutatja, hogy e hely 1582-dik évig Jézus Máriának, mint hazánk pártfogójának, nagy tiszteletben tartott szent helye volt, a harmadik sor bizonyosan azon szerzet béli szent atyák nevét teszi, kik akkorig e szent helyet ápolták.
A csodafa hátuljának elsõ ága alatt pedig egy szép fehér kereszt látható, mely alatt gömbölyû körben egy fehér olvasó van, melyrõl keresztbe fektetett kereszt függ alá, rajta a megfeszített Krisztus teste fekszik.
Ezen a természettõl kiformált csodálatos jelvények bárki által, a napoknak bármely órájában szabad szemmel megszemlélhetõk.

Még igen sokat mondhatnék ezen szent helyrõl, de ahol a tények oly világosan beszélnek, ott nincs szükség sok bizonyításra.
Csak az illetõ lelki hatóságoktól függ, hogy a mai felvilágosultsággal hivalkodó és a vallást ignoráló külbefolyások által némileg megingatott katolikus vallásnak e csodajelekkel ékeskedõ régi szent hely újra egyik erõs oszlopa legyen a Jézus Krisztus által alapított római katolikus igaz vallásnak.

http://jelenesek.fw.hu/domos.html