Ludbreg

2020.02.24

A Szentháromság tiszteletére szentelt templomot az itt őrzött Szent Vér ereklye teszi híressé. A hagyomány szerint még 1411-ben történt, hogy a várkastély kápolnájában a misét bemutató pap kételkedni kezdett az eucharisztiában (azaz, hogy az átváltoztatás során a kenyér és bor Krisztus testévé és vérévé változnak). Emiatt csoda történt és a kehelyben emberi vér jelent meg, amitől a pap úgy megrémült, hogy a kelyhet egy kőfalazó segítségével elrejtette és a titkot csak a halálos ágyán fedte fel. A csodákat a Liber Miracolum (Csodák Könyve) nevű kódexbe jegyezték fel, és Ludbreg innentől kezdve nyomban búcsújáró hellyé vált. Sech János, egy magyar nemesember elküldte a csodát igazoló dokumentumokat Rómába, és 1513-ban X. Leó pápa kiállított egy bullát, amiben engedélyezte a Szent Vér ereklye tiszteletét.

Ludbreg urai a XVIII. században a Batthyányak voltak, így többek között Batthyány Ádám gróf is. Az ő özvegye, Strattman Eleonóra ajándékozta 1721-ben a templomnak azt a drágakövekkel díszített augsburgi ereklyetartót, melyben a Szent Vér ereklyét ma is őrzik. Minden évben hagyományosan szeptember első vasárnapján az úgynevezett Szent vasárnapon, illetve az azt megelőző szombaton tartják Ludbreg búcsúját.

Megosztás:

Cimkék: vérzés

Hozzászólások

Dunántúl

Ludbreg

Ludbreg hozzászólásai

Szólj hozzá